2010. november 19., péntek

Eszem megáll

Partnerség. Lófütty. Ha a vezető hazai autós hírportál főszerkesztője szemellenzős marha módjára írogat, leplezetlen gyűlölettel a bringás társadalom irányában, mit is várhatnánk az utakon. Szerencsére nem rajta szocializálódott az autósok többsége.
Hirtelen dühömben csak a jó anyjába tudnám elküldeni ezt a barmot, de ahogy Arisztotelész is mondta, "gyere vissza, ha majd lecsillapodtam, akkor megbüntetlek, most igazságtalan lennék". Bár tartok tőle, holnap is csak egy kurvaanyázásra telik majd...

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/2010/11/19/rendort_kerek_a_sarokra/

2010. november 16., kedd

Na vége...

Nem volt egy oázis a Jászai Mari tér környéke az elmúlt bő évben, de a kisebb forgalom egy élhetőbb környéket csinált, nem kellett aluljáró, ha át akartál menni az út túlsó oldalára. Ennek most jól annyi. Bűz, zaj, forgalom. És a hírek szerint attól, hogy átcsoportosult ide némi forgalom, a többi híd épp úgy be van dugulva, mint eddig. Ügyes. :) Na de nem rinyálok, legalább a gyilokjáró is megszűnt a hídon...

2010. november 13., szombat

Teszt - hosszú ujjú aláöltözetek

Itt az ősz, nyakunkon a tél. Metsző pofaszelek, roppanó fagyok, embert próbáló esők. Fel kell öltözni, és inkább okosan, mint vastagon. Emlékeztetőül leírom szép sorjában, mit miért szerettem És miért nem.

Decathlon Wed'ze aláöltözet
(4000Ft  - listaár) link
Nem bringázáshoz készült, ez a szabásán világosan látszik is, mind a törzs, mind a karhossz édeskevés. Túrázáshoz is necces, elég egyszer előre hajolni a cipőt megkötni és a rövid hátrész megindul felfelé. Az anyaga miatt a legnehezebb, gramm-mániásoknak rossz választás. Meleg, majdnem megszorít egy százas klasszik polárt. Az anyaga tapadósabb jellegű, így a rossz szabás ellenére sem csúszik ki a nadrágból, de ez inkább csak tapinacival használva igaz. Gyengén nyúlik, zavarhat a mozgásban, ami bringán nem gond, sziklán viszont nagyon is az lenne. Az izzadság elvezetésében simán sereghajtó ebben a mezőnyben, persze nem egy pamutpóló, de a többinél jelentősen vizesebb érzés. Egy év alatt, masszívan használva sem romlott az állaga jelentősen.
Szabás: *****
Kényelem: *****
Izzadság-elvezetés: *****
Hőszigetelés: *****
Ár/érték: *****

Helly Hansen Stripe Crew
(6000Ft - akciósan) link
Szabás terén kifogástalan, hosszú karok, hosszú törzs. Kellemesen szűk fazon, nem lebeg, inkább mint egy második bőr. A passzés csuklókat is szeretem. Az anyaga a legsprődebb a négy közül, felvételkor szükség van pár másodperc akklimatizációra... :) Ez a sprőd anyag elképesztően csúszik, az Endura nadrágom lazán levándorol rajta. Az izzadságot szépen kiviszi, semmi dagonya érzésem nincs benne. A szigetelése kb semmi, de nem is erre tervezték láthatóan, ezt a hosszú ujjú modellt nyáron is simán lehet viselni. A bő évnyi használatnak szinte nyoma sincs rajta.
Szabás: *****
Kényelem: *****
Izzadság-elvezetés: *****
Hőszigetelés: *****
Ár/érték: *****

The North Face Light L/S Crew Neck

(4000Ft - akciósan) link
Kissé rövidebb szabású, mint a HH, de épp elég még nekem is, pedig karhosszban gibbonokat oktatok. Nem annyira karcsú fazon, kevésbé "second skin". Csúszni hasonlóan csúszik, mint a HH. Szigetelésben inkább a decathlonos aláöltözőhöz hasonló, viszont ezen is átszalad az izzadság. A HH-re és erre vonatkozik, hogy amikor egy komolyabb hajtás után leveszem, a testem szinte teljesen száraz alatta. Tartósságról még nem tudok nyilatkozni, talán ötször volt rajtam.

Szabás: *****
Kényelem: *****
Izzadság-elvezetés: *****
Hőszigetelés: *****
Ár/érték: *****

Odlo Turtle Neck Warm

(6000Ft - akciósan) link
Mint a neve is mutatja: meleg. Nagyon meleg. A pár grammos szélfogó Salomon dzsekimmel fagypont táján még jó (viszont tíz fok felett már meleg). És puha. Elképesztően lágy az anyaga, jó belebújni. Szabásra kifogástalan, hosszú, karcsú. Nem csúszkál ki a nadrág alól, nyúlik ha kell. A nyaka cippzáros, magas, igazi téli holmi ez. És a legszebb: bár az izzadságot kevésbé vezeti el, mint az előző kettő, de nedvesen is kifogástalanul szigetel. Viszont drága, akción kívül 14000 jó magyar forint, ami lássuk be, nem kevés.

Szabás: *****
Kényelem: *****
Izzadság-elvezetés: *****
Hőszigetelés: *****
Ár/érték: *****

+1 ráadás: Zajo Alpine Jacket

(14000Ft - akciósan) link
Kakukktojás, hiszen nem klasszikus aláöltözet, inkább amolyan midlayer ez, de ha kell, megállja a helyét legalul is. Polartec Power Stretch anyaga miatt meleg, az Odlonál is jóval melegebb, ehhez képest viszont könnyű, mégpedig megdöbbentően. Ennek persze bringán nincs nagy jelentősége, de már futásnál is jól jöhet, ha nem kell még harminc deka pulcsit vinni. A szabása szenzációs, hosszú törzsrész, a karok pedig kézfejre húzhatóak, a hüvelykujjnak lyukakat csináltak az ujjak végén, le a kalappal Zajo-ék előtt. Karcsú fazon, ezért is használható baselayernek jól, a végig cippzáras fazon miatt nem gond a fel és levétele. Szellőzik, kiviszi a nedvességet, ahogy az meg van írva. A Polartec szerint szélálló a Power Strech, ez egész őszintén viccnek is rossz, egy pamut póló is több szelet fog meg, mint ez. Egy széldzsekivel szerintem fagypont alatt vidáman lehet benne bringázni, bár alapvetően a legkevésbé sem bringás cucc, inkább erdőjáróknak való.

Szabás: *****
Kényelem: *****
Izzadság-elvezetés: *****
Hőszigetelés: *****
Ár/érték: *****

Verdikt: nincs a tesztnek győztese (csak én), bármelyiknek lehet helye (akár) egy bringás ruhatárában. Ha mégis választanom kéne, hát kettővel nagyjából az egész év letudható lenne, időjárástól függetlenül. Tíz fok felett a HH, megfelelő hőszigetelő réteggel, alatta az Odlo a nyerő. Még szerencse, hogy a többiről se kell lemondanom... :)

2010. november 10., szerda

Költészet

"Amikor süt a Nap, és Zen van... nem azt mondom, hogy megállok a pirosnál, de más lelkülettel megyek át."
Published with Blogger-droid v1.6.3

2010. október 17., vasárnap

Főutca

A város új főutcája (Kecskeméti - Károlyi - Petőfi - Bécsi - Október 6). Kerékpárosoknak kétirányú. Emberléptékű.
Az egyik irányból nézve... Másrészt sajna a kövek már most is összevissza magasságban vannak, a kétirányúság meg olyan adtam is valamit, meg nem is. Mert nem tudsz rajta végigmenni dél felé. Persze én végigmentem, aluljáróstul. Kíváncsiságból. Soha többet. És még valami: esőben nagyon egyirányú, mivel a szembejövő autók miatt az (amúgy is keskeny, ehhez legalábbis) út jobb oldalára szorulsz, ahol a díszkőcsík vizesen egy beteflonozott meztelencsiga taknyához hasonlóan csúszik, akárcsak a mellé rakott vízelvezető acél képződmény. Hát így. Viszont a reggeli zenhez, északnak tartva egész jó, bár a takatamm az aluljáróban mindig felébreszt.

2010. szeptember 29., szerda

Aknamezõn szökell, le sem ér a lába

Midõn egy "V. Kerületi Városõrség" feliratú robogós a fõutcában az életemre tört kretén közlekedési stílusával, épp bosszút kezdtem forralni, arcomon Louis de Funesi grimaszokkal, jött egy lány. Helyesebben egy kissé leharcolt kisteherautó (HRL-114) akivel (?) elpantomimoztuk egymásnak, hogy köszönöm, de nem élek az udvariasan felajánlott elsõbbséggel, mert más autók martaléka leszek. És csinos is volt. Good morning.
Published with Blogger-droid v1.6.0

2010. szeptember 23., csütörtök

Galambok ültek a verebekhez

Pennát ide, hagy írom le nyomban... reggel a Szemerében gördültem, akarom mondani zötyögtem, mikor a zebra szélén egy hatvanas forma hölgy várt, karon fogva (vélhetõen) az édesanyjàt. Lassultam, intettem, menjenek. A "mama" ekkor fülig érõ vigyorral csókot dobott nekem. Na ekkor a nap is besütött a magas házak között. Szép ellenpontja volt ez a tegnapi CM rendõri hozzáállásának.
Published with Blogger-droid v1.5.9

2010. augusztus 27., péntek

Az csengőről

Hihetetlen, miket lehet tanulni Krisz Ferenc zseniális könyvéből: A csengetésünk ne azt jelentse, hogy "félre paraszt, jön az úr"

forrás: http://mek.oszk.hu/02900/02942/html/index.htm

Mit kell tudnunk a közlekedés rendjéről

Balra az út szélen hajts és jobbra előzz.
Ha nincs gyalogjáró, akkor az útszélen 1 m-es csík a gyalogosé.
Budapesten több helyen (azokon a hidakon, ahol villamos jár, a Vámház-körúton, Budán a Császár-fürdő előtt) elrendelte a főkapitány, hogy a személyautók balra a villamos-sínen előzzenek. A kerékpáros azonban nem személyautó!
A villamossín a villamosé, azon te ne hajts, mert megbüntetnek!





Különösen ott ne, ahol azon téged a személyautó jogosan akar balról előzni (l. fent).
A kerékpáron a belügyminiszteri előírás szerint kell, hogy legyen:
a) biztosan működő kormány,
b) kézi, ú. n. dörzsfék, még ha van is a gépen kontra-fék,
c) legalább 30 méterre hallható kézi csengő (a kürt az autónak van elő írva!!),
d) szürkülettől napkeltéig színtelen üvegű lámpával (színes lámpa hatósági jelzésekre szolgál!!) és hátul jól látható helyen piros prizmával, ú. n. "macskaszem."
A gép csak úgy mehet utcára, ha azon a menetiránytól nézve jobboldalon, az első kerék tengelycsavarjával felerősített táblán rajta van a tulajdonos neve és lakása. A tábla 10 cm hosszú és 5 cm széles fehér bádogtábla. A betűk feketék. Mindenki maga készítheti.
A városokban a rendőrhatóság által kijelölt forgalmasabb belső területen 16 év alatti gyermek nem kerékpározhat.
A kerékpárosnál a személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány kell legyen. Erre a célra cserkészigazolvány is megfelel.
Tanulni csak külső területen szabad!
Szabad út esetén is csak 20 km óránkénti sebességgel szabad haladni lakott helyen.
Városokban és községekben csak lépésben haladó járóműveket szabad kerékpárral előzni.
Tilos más közlekedési eszközzel versenyezni, villamosba, teherautóba kapaszkodni, vagy bármi módon a közlekedést zavarni, vagy állatokat ijeszteni.
A kerékpárról le kell szállni és azt kézen kell vezetni, ha:
a forgalom, a személy- vagy a vagyonbiztonság megkívánja,
zártan menetelő csapattal, körmenettel, rendőr-, csendőr-, tűzoltó- és mentőautóval vagy ijedős állatokkal találkozunk, ezek elvonulásáig.
Forgalmas utcákon vagy előzéskor több kerékpár egymás mellett nem haladhat!
Kormányelengedés és egyéb mutatvány lakott helyen tilos!
Kutyát kerékpárhoz kötni, utast vinni, kerékpárral kocsit húzni tilos!
Forgalmat zavaró, vagy olyan csomagot, amely miatt nem tudjuk mind a két kézzel szabadon fogni a kormányt, nem szabad a gépen vinni.
Ha a hatósági közeg (csendőr, rendőr) tilos jelzést ad, akkor a szabad jelzésig leszállva állni kell a gép mellett.
A kerékpárt gyalogjárón tólni tilos.
Hídfőnél, forgalmas helyen, útkeresztezésnél előzni tilos!
Főútvonalra igen óvatosan szabad csak kikanyarodni és semmiképpen sem szabad ilyenkor a villamost zavarni.
Budapesten azután vaskos kötetnyi olyan külön rendelkezés van, amelyek természetesen a fejezet elején említett "Közlekedési Kódex"-ben nincsenek benn. Ezekből csak néhány szemelvényt.







A Lánchídon és az Alagútban még tólni sem szabad a kerékpárt.
Sok "egyirányú" utcánk van. Ezekben csak egyirányban szabad haladni. Jelük az út baloldalán, esetleg házfalon elhelyezett piros-fehér-piros tábla "Behajtani tilos" felirattal.
A hajtási irányt pirosszegélyes "Hajtási irány" felírású nyíl mutatja.
Vannak körforgalmú tereink is Budapesten. Ezeken csak a baloldalon körülhajtva a teret, szabad áthaladni. Jelük kék alapon körben csavarodó fehér nyíl kerek táblán.
A Nagykörút és a Rákóczi-út keresztezése ú. n. "Tiszta keresztezés", vagyis csak egyenesen szabad rajta áthaladni, befordulni tilos.
Budapesten a főkapitányi rendelet "főútvonalakat" jelölt ki, amelyeken többek között kerékpárral reggel 7-től este 9-ig közlekedni tilos, itt a kerékpár csak kézen vezethető, szorosan a gyalogjáró mellett. Ezeket az utakat a menetirányból nézve baloldalon élére állított piros négyzettel ellátott névtábla jelöli. Ezek az utak jelenleg: A Rudolf-rakpart, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országház között, az Andrássy-út, gróf Tisza István-utca, Rákóczi-út, Lipót-körút a Falk Miksa, illetve Hollán-utca és a Berlini-tér között, Teréz-körút a Podmaniczky- és a Király-utca között, Erzsébet- és József-körút Fő-utca a Jégverem-utca és a Pálffy-tér között.
Mindenütt, ahol a villamos az út két oldalán halad, a személyautók a villamos sínen haladhatnak és előzhetnek.
Teljesen tilos a járműközlekedés: Evetke-út, Melinda-út, a Zalai-útnak a Dániel- és a Kútvölgyi-út közötti része, a Lágymányosi-tónak a Budafoki-út felé eső oldalán egy névtelen útdarab, a budai Dunakorzó és az Érsek-utcában.
A Városligetben a mutatványos téren III. 15-től X. 15-ig vasár- és ünnepnapon d. u. 2-9-ig és a Dunakorzón még tólni sem szabad a kerékpárt.
A Lánchídon tilos a kerékpárral áthaladni reggel 7-től este 9-ig. Az Alagútban kerékpárral előzni mindig tilos, áthaladni pedig csak este 9 és reggel 7 között lehet.


A kerékpárokat külön eltiltotta a főkapitány a Műegyetem-rakparttól a Budafoki-út és a Bertalan-út között, a Délivasút indulási oldala előtt, a Pasaréti-útnak a Retek- és Hadapród-utca közé eső részéről, az egész IV. kerületből, a Dorottya-utcából, Mária Valéria-utcából, Hungária-körútról a Stefánia- és Kerepesi-út között. A Tisztviselő-telepnek az Orczy-út, Üllői-út, Hungária-körút és Simor-utca által határolt részéről. Pesterzsébeten a Kossuth Lajos-utcából, vasár- és ünnepnap d. e. 10 órától éjfélig.
16 éven aluliak nem kerékpározhatnak a pesti oldalnak gr. Haller-utca, Orczy-út, Orczy-tér, Fiumei-út, Rottenbiller-, Szinnyei Merse-utca, Ferdinánd-híd, Ferdinánd-tér által határolt belső területén.
Budán pedig Döbrentei-tér, Attila-körút, Szent János-tér, Krisztina-körút, Széll Kálmán-tér, Margit-körút által határolt belső területen.

A lassítást, megállást és fordulást jelezni kell. Lassítás jele a feltartott kéz. A megállást és jobbra fordulást a jobbra vízszintesen kinyujtott kar jelzi. A balra fordulást a vízszintesen az áll alá, a váll magasságában behajlított jobb alkar jelzi.
Balra fordulni kis ívben, tehát szorosan az út baloldalán kell.
Jobbra viszont nagy ívben kell fordulni, tehát nem szabad átvágni a fordulót.
A rendőr feltartott karja álljt, a vízszintesen kinyujtott szabad utat jelent.
A jelzőlámpa sárga fénye a keresztezés gyors kiürítését, a piros álljt és a zöld szabad utat jelent.
Légy mindig udvarias, különösen ha igazad van! 

(részlet Krisz Ferenc 1930-ban kiadott könyvéből: http://mek.oszk.hu/02900/02942/html/index.htm)

2010. augusztus 7., szombat

Alföld

ON: Fővárosiként irigykedve néztem a kötelező koppenhágai videókat, sosem a bringainfrákat irigyelve. Triviális, hogy a tömegek gondolkozásán sokkal inkább múlik egy város közlekedés általi élhetősége, mint sárga csíkokon vagy milliárdokból gründolt bringautakon. Ó, az a sok munkába igyekvő kabátos-pantallós férfi és kosztümös nő a bringákon. És persze úgy hittem, ehhez mi, az Óperencián innen, sosem növünk fel. De az elmúlt három napot az Alföldön, közelebbről Lajosmizsén töltöttem. És amit ott tapasztaltam, az messze felülmúlta az elképzeléseimet. Budapesten, a kiskörúti bringás-számláló napi 3-500-as értékeket mutat, és tippem szerint minimum ennyien bringáznak el ennek az alföldi kisvárosnak a főutcáján is, ami azért érdekes összevetés, mert mindössze tizenegyezren lakják. Áradozhatnék a minden kisbolt előtt meglevő kerékpártárolókról, a főúttal párhuzamosan futó bringaút "háborítatlanságáról", a minden útszélen békésen tekerő helyiekről. De ami igazán megragadta a szememet, az az autósokkal (autózókkal) ápolt viszony. Helyesebben fordítva, az autósok hozzáállása. A forgalom egésze, mint egy nagy, érző szervezet figyeli a másikat, a kereszteződésekhez nem fékcsikorgatva érkeztek az autók, hanem finoman, selymesen, érzőn, hogy a kerékpárosnak, gyalogosnak kétsége se legyen, megkapja az elsőbbséget. És fordítva.
Mindeközben persze számos mosolyogtató dolgot is láttam. A bringák java klasszikus és egyben elhanyagolt alföldi, kisebb része elképesztően lepattant teszkóbájk. "Jobb" bringát csak elvétve látni, ami persze nem is baj, ugyanis a helyiek lakatolásról alkotott véleménye pestiként nézve finoman korszerűtlen: a technológia a cukorspárga szintű spirálzárból vagy a "letámasztom jól" technikából áll jobbára. Egy-egy, kutyák kikötésére használt láncot lehet még látni, amit a vasboltban kapható háromszáz forintos lakattal rögzítenek, ez már elég erős ahhoz, hogy akár erősebb szélben se dőljön el a bicikli. És persze olyat, mint olajozott lánc vagy felfújt kerék, gyakorlatilag nem láttam... :)
Azért, hogy ne legyen ilyen szép a kép, találtam légyszart a festményen: a templom előtti hirdetőtábla szövege a legrosszabb hozzáállás, amit el tudok képzelni. Miközben a templom mellett elképesztően sok tároló (még ha a legrosszabb keréktördelő fajtából is) áll üresen.

OFF: jobbára prekoncepciók nélkül érkeztem Lajosmizsére, valljuk be, előre mégis lesajnáltam kissé a környéket. Megkövetem a mizseieket, azt hiszem, hogy a környék hosszú távon sikerre van ítélve. Nem tudom, hogy profizmusnak vagy szimplán tisztességes munkának nevezzem, amit ott találtam, de a panzió, ahol laktunk gyönyörű és barátságos volt, az étterem, ahova enni jártunk bőven hozta a várakozás fölötti szintet, a tanyacsárdán pedig nemcsak profi, de kedves fogadtatásban is részünk volt, amikor nyitva tartáson kívül érkezve is bebarangolhattuk az egész tanyát, állatokat nézve. Ami a legnagyobb meglepetés volt, az a csendes Árpád utcában eldugott Kiss családi cukrászat volt. Óvatosan használom a "legjobb" szót, de most kénytelen leszek. A hely kialakítása, a kiszolgálás kedvessége messze az eddig megismert jobb szénhidrát-lelőhelyek fölött volt. A fagylaltjuk pedig egyszerűen a legjobb, amit valaha ettem. Mindegyikről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, de a bodzásnál, hmmm visszarepül az ember hatéves korába, amikor a rekkenő augusztusi melegben lemászik a nagyi kertjében levő hatalmas diófáról és beszalad valami frissítőért a házba. Gyöngyöző pohárban kapja a jéghideg bodzaszörpöt, és miközben issza, a nagyi megsimogatja napsütötte haját. Na, kb ennyire jó az a fagyi. :)

2010. július 29., csütörtök

Reggel siettem

a 20.2km-es távot 48 perc alatt nyomtam le, a fele táv városban, áttörhetetlen pirosokkal nehezítve. Már csak tíz percet kéne fejlődni. és pariban lennék a vonat-bringa kombóval. :)

2010. július 23., péntek

Életösztön

Úgy tűnik, hogy a hőmérséklet és az életösztön mértéke fordított arányt mutat. Ebben a rohadt melegben egyre több az ön(és köz)veszélyes humanoid. Persze lehet, hogy a csak nyaki izmokat blokkolja a kánikula, ezért nem néz körül a drága jó öreg, amikor átkel a kétszer két sávon, ahol az országos autós-gyorsulási-és-kamikáze verseny zajlik. Vagy ezért tolja ki a babakocsit az édesanya az útra, húsz méterre a zebrától, zéró körültekintéssel egy méretes terepjáró elé. És ez csak az elmúlt két nap gyümölcse. Utálom a háztetőt letépő vihart, de tényleg jöhetne már valami hideg...

2010. július 21., szerda

Láncvonal

Tegnap láncvonalat bütyköltem Dusikán, az esőbringán. Illetve érdekes a dolog, mert a vonal eddig is milliméterre stimmelt, de... az volt, hogy a hajtókar a nagyon rövid tengelyhossz (107mm) miatt hozzáért a monoblokk széléhez. Na ezért én a tengely és a hajtókar közé bekókányoltam némi sörösdoboz darabokat, gondolván, hogy az majd kissé távtart. A súrlódás jól meg is szűnt, de a hajtás úgy kerregett, mintha legalábbis 4-5mm difi lenne a láncvonalban. Ráállítottam a neuronokat, hogy a szabad pillanatokban játszanak el a dologgal. És tegnap megszállt az ihlet. Előbb feltettem egy másik láncot, hogy hátha ott a bibi, de nem. Ekkor vettem észre, hogy elöl a lánctányér imbolyog (alig, de ehhez épp eléggé). Natürlich a sörösdobozizék miatt. Így aztán hajtókarokat leszedtem jól, a sörösdoboz-alátéteket kiszedtem, és egy reszelővel a belső oldalából legyalultam egy kis anyagot. Most se súrlódás, se imbolygás. Pöpec csöndes lett, (érdekes módon a kerék fix oldala eddig is elég halk volt, a szabadonfutós adta a zaj javát), bár utcára nem mentem vele még. Szóval azt hiszem, itt az ideje a bringa optikai tuningjának nekifeküdni. :)

2010. június 30., szerda

Dusika ajándékot kap

BKV

Az úgy volt, hogy pár hete egy buszvezető megpróbált lemészárolni. Ezt általában nem szívom mellre, de őt a következő megállónál meginterjúvoltam, miért is szorított be kétszer az útmenti árokba. Bőséges szókincs hiányában valami olyasmit válaszolt (nem keresem meg, fel vagyon írva), hogy "mi a fasznak előzöl meg állandóan?". Mivel fáradt voltam, előzésről szó se lehetett volna (amúgy se), de egyszer valóban kikerültem, miközben a megállóban volt. Írtam a munkáltatójának, hogy tán egy körmöst azért megérdemelne. Kaptam választ az imént, de élek a gyanúval, hogy ez az egyenválasz, miszerint:

"Hivatkozva a Társaságunkhoz 2010. június 8-án érkezett elektronikus levelére, tájékoztatjuk, hogy bejelentésével kapcsolatban illetékes szakterületünk, a Kelenföldi Forgalmi Szolgálat folytatott vizsgálatot.

Bejelentése alapján az érintett járművezetőt figyelmeztetésben részesítette a munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. Felhívta figyelmét a KRESZ szabályainak maradéktalan betartására, a forgalombiztonság fontosságára - a közlekedési partnerek közül kiemelten a kerékpárosokra és gyalogosokra -, továbbá arra, hogy a jövőben hasonló eset nem fordulhat elő, ellenkező esetben szigorúbb szankciót fog alkalmazni vele szemben.

Az Önnek okozott kellemetlenségért ezúton kérjük szíves elnézését.

Budapest, 2010. június 30...."

Persze nem várom, hogy a lenyúzott bőrét küldjék el. Sőt, ha úgy vesszük, még boldog is vagyok, legalábbis az "ellenkező esetben szigorúbb szankciót fog alkalmazni" résznél nagyon felröhögtem. :)

2010. június 26., szombat

Az gyermekkerékpárokrul

Okés, hogy a felnőtt-bringa választék java mtb, mintha az egy joker válasz lenne a kerékpározás minden kérdésére. De a gyerekbringákra nézve tényleg egy nagy kérdőjel vagyok. Vegyünk egy négy éves, húsz kilós gyereket, akinek az ipar egy tíz kilós bringát (12-es kerékméretről beszélünk) képzel el, széles, bütykös gumikkal, mindössze egy minősíthetetlen kontrafékkel és gyalázatos összeszerelési minőséggel. Vajon mi szükség a felnőtt vázaknál is vastagabb acélcsövekre (natürlich a legócskább kályhacsövekből) egy gyerekbiciklin? Mit keresnek a komolyabb terepezéshez alkalmas bütykök a gyerekeknek szánt kerekeken, akik jobbára aszfalton mennek majd vele? Vajon ennyire nem számít egy gyerek, hogy egy kicsit is rendesen össze legyen szerelve a nekik szánt bringa? Persze azt sem értem, hogy a kilenc-tíz éveseknek szánt bringáknál miért alapértelmezett a huszonharminc sebességes váltó, amit a gyerekek még nem tudnak használni, viszont elképesztő tömegű karbantartási gond lesz majd velük. Álmaimban egy alacsony építésű vázat látok, valami rendes csőből (jó, nem kell columbus slx), vékonyabb kerekeket, amiken kevés minta rabolja csak a hajtás energiáját, egy sebességet. Egy bringát, ami bírja, ha csak ledobják a kerítés mellé, mielőtt felugranak a hintára, ami csak egy kis olajat kér a láncra és némi levegőt a kerekekbe. Ad absurdum egy eleve a bringára épített láncot, ahogy gyerekkorunkban a kabátba varrt kesztyű is mindig nálunk volt. Miközben persze annak is örülnék, ha a nagy gyártók komoly költséggel épített nevük "árát" nem a gyerekbringákon akarnék kifizettetni.

2010. június 24., csütörtök

Ezúton is köszönöm

a fővárosi önkormánynak, vagy akit illet, hogy minden óvatosságom ellenére egy jól titkolt kátyúval ma összehoztam életem első felütéses defektjét. Dankezer...

2010. június 20., vasárnap

Hétfő

Lassan unalmassá válik, hogy a hetet egy méretes taknyolással kezdem. Ezt most elnéztem csúnyán, 175-ös hajtókarral, széles pedállal és Dusika alacsonyan levő középtengelyével, (nagyobbacska kövekkel felszórt) éles kanyarban folyamatosan tekerni nem életbiztosítás. Viszont jelentem, a bagaboo életet menthet, gyakorlatilag a lábszáramon és a zsákon szánkáztam el az út menti vizesárokig, hogy ott a dágványban megpihenjek.
Köszönet a mintegy hat autósnak, aki megállt, külön a két terepjárós-izmosnak, a nap első pozitív csalódásai voltak, és a hölgynek, aki így, fülig sárosan, vérző karral és lábbal is befogadott volna az autójába, hogy hazahozzon.
Nagyon off-road érzés volt hazatekerni azt a három kilométert ennyi sárral magamon. Biciklis Somogybabod...

2010. június 14., hétfő

Csúszik...

esőben vigyázzunk, és ha kissé leszorít a jóindulatú autós, ne fékezzünk, hátha szükség lesz a tapadásra később. Kb öt méteren megnyaltam ma az aszfaltot. Ezek után nem is volt annyira rossz bőrig ázni. :)

2010. június 6., vasárnap

Minden fejben dől el - avagy rémségbeszámoló a tegnapi Balaton maratonról.

Nos, piszok jó ötletnek tűnt, hogy önmagam legyőzése céljából egysebességes bringával nyomjam végig a 206km-t, és ezt tulajdonképpen csak egyszer bántam meg verseny közben, igaz, akkor kb 150km hosszan. A cél természetesen a táv teljesítése volt, így elsőre, és a valamiféle blöff által kiválasztott nyolc órán belüli idő. Felkészülés zéró, motorossávon nem lehet szimulálni az akarattyai emelkedőt.
Szóval álltunk szombat reggel a C depóban, várva a 9:10-es startot. Végre elindult a menet, valamivel gyorsabban, mint egy CM-en. Elhatározásom, hogy lassan és megfontoltan kezdek, kb tíz kilométerig tarthatott, ott egy boly beszippantott és eszetlen tempót mentünk. Élveztem, repült a szekér. Aztán a boly hátulja lassan leszakadt, maradtunk négyen. Mentünk, mint a meszes, és akkor jött a derült égből seggberúgás, defektet kaptam (53km-nél jártunk ekkor, ehhez kb 35-ös átlag tartozott, a földvári emelkedőt és az elejének nyugisabb tempóját is beleszámolva).Pár másodperc alatt elszállt a levegő az elsőmből. Félreálltam, szedegettem elő a szerszámokat, zihálva, remegő kézzel. Volt már fittebb is az állapotom egy gyors belsőcseréhez. Végül sok bénázás után (pedig rutinom van bőven) negyven perc kellett ehhez az egyébként max harmadennyit igénylő mutatványhoz. És közben jött a lelki hatás: szépen húztak el mellettem a népek, hosszú longobárd sorokban. Előbb a gyorsak, aztán egyre ritkuló csoportokban a sereghajtók. Fájdalmas volt nézni, hogy szinte a komplett mezőny elkarikázik mellettem. Vizsu megállt és nem hagyta, hogy beszippantson az erő sötét oldala, így egyszer csak nyeregbe pattantunk és mentünk. Negyven perc veszteséggel. Előre szegtem a fejem és egy kis létszámú bolyt alkottam Vizsuval, akit jó darabon "vontattam". De már nem az az acélból és kaucsukból készült harcos voltam, aki az első 53km-t az aszfalt érintése nélkül nyomta végig. Húzott az anyaföld, tapadt az aszfalt, a legártatlanabb szellőcske is gonosz pofaszél lett. Valahogy elveszkelődtem Keszthelyig, ott a pihenőnél népes társaságot találtam, akik levegőért és banánért kapkodtak. Ez egy árnyalatnyit meghozta a kedvem. Bevártam Vizsut, aki kissé leszakadt közben, és együtt elindultunk. Ettől kezdve jobbára egyedül mentem az északi parton, ami jóval lassabb, mint bolyozni és sokkal nagyobb teret ad az önsajnálatnak is. :) Azért szépen haladtam előre, bár az északi part java egy összefüggő holtpont lett. Mivel kb nyolcvan kilométer után elkezdtem masszívan görcsölni, egész sor esőtánc-szerű mozdulatot vezettem be, hogy kirázzam a lábaimból a fájdalmat. Fürednél tért vissza belém a remény, hogy talán vége is lesz ennek a távnak, nem csak állomásai. És a lelki tényező a világosi körgalomnál tért vissza, amikor utolért egy boly, és egyszer csak egy hang azt mondta: "de szép a bringád, öreg". A sok csilivili karbon és alu országúti között az én '84-es (amúgy persze gyönyörű :)) járgányom keveseknek tűnt fel, meg is lepődtem, egész addig, amíg meg nem láttam, hogy egy kolléga az, szintén egy sebességgel nyomta. Velük az utolsó húszas elrepült, mintha végig lejtett volna az út, pedig a görcsök nem múltak, a talpam, a nyakam, karom veszettül fájt már. És amikor kb 17:50 táján beértem a célba, egy gyors rögtönzött hálaimát is elmormoltam, hogy csak egy defektem lett, hogy semmi se fájt annyira, hogy feladásra kényszerítsen. Ha (nem túl elegánsan) a belsőcsere idejét levonom a menetidőmből, meglett a nyolc óra tájéki idő, ami persze csak azt bizonyítja, hogy bőven van (lenne) hova fejlődni. És itt is megköszönöm Vizsunak a segítséget, nélküle alighanem 53km-es lett volna versenyem, valamint Lacinak(?), hogy megállt, hátha segíthet, bár őt sikerült továbbküldenem.