2010. augusztus 27., péntek

Az csengőről

Hihetetlen, miket lehet tanulni Krisz Ferenc zseniális könyvéből: A csengetésünk ne azt jelentse, hogy "félre paraszt, jön az úr"

forrás: http://mek.oszk.hu/02900/02942/html/index.htm

Mit kell tudnunk a közlekedés rendjéről

Balra az út szélen hajts és jobbra előzz.
Ha nincs gyalogjáró, akkor az útszélen 1 m-es csík a gyalogosé.
Budapesten több helyen (azokon a hidakon, ahol villamos jár, a Vámház-körúton, Budán a Császár-fürdő előtt) elrendelte a főkapitány, hogy a személyautók balra a villamos-sínen előzzenek. A kerékpáros azonban nem személyautó!
A villamossín a villamosé, azon te ne hajts, mert megbüntetnek!





Különösen ott ne, ahol azon téged a személyautó jogosan akar balról előzni (l. fent).
A kerékpáron a belügyminiszteri előírás szerint kell, hogy legyen:
a) biztosan működő kormány,
b) kézi, ú. n. dörzsfék, még ha van is a gépen kontra-fék,
c) legalább 30 méterre hallható kézi csengő (a kürt az autónak van elő írva!!),
d) szürkülettől napkeltéig színtelen üvegű lámpával (színes lámpa hatósági jelzésekre szolgál!!) és hátul jól látható helyen piros prizmával, ú. n. "macskaszem."
A gép csak úgy mehet utcára, ha azon a menetiránytól nézve jobboldalon, az első kerék tengelycsavarjával felerősített táblán rajta van a tulajdonos neve és lakása. A tábla 10 cm hosszú és 5 cm széles fehér bádogtábla. A betűk feketék. Mindenki maga készítheti.
A városokban a rendőrhatóság által kijelölt forgalmasabb belső területen 16 év alatti gyermek nem kerékpározhat.
A kerékpárosnál a személyazonosság igazolására alkalmas fényképes igazolvány kell legyen. Erre a célra cserkészigazolvány is megfelel.
Tanulni csak külső területen szabad!
Szabad út esetén is csak 20 km óránkénti sebességgel szabad haladni lakott helyen.
Városokban és községekben csak lépésben haladó járóműveket szabad kerékpárral előzni.
Tilos más közlekedési eszközzel versenyezni, villamosba, teherautóba kapaszkodni, vagy bármi módon a közlekedést zavarni, vagy állatokat ijeszteni.
A kerékpárról le kell szállni és azt kézen kell vezetni, ha:
a forgalom, a személy- vagy a vagyonbiztonság megkívánja,
zártan menetelő csapattal, körmenettel, rendőr-, csendőr-, tűzoltó- és mentőautóval vagy ijedős állatokkal találkozunk, ezek elvonulásáig.
Forgalmas utcákon vagy előzéskor több kerékpár egymás mellett nem haladhat!
Kormányelengedés és egyéb mutatvány lakott helyen tilos!
Kutyát kerékpárhoz kötni, utast vinni, kerékpárral kocsit húzni tilos!
Forgalmat zavaró, vagy olyan csomagot, amely miatt nem tudjuk mind a két kézzel szabadon fogni a kormányt, nem szabad a gépen vinni.
Ha a hatósági közeg (csendőr, rendőr) tilos jelzést ad, akkor a szabad jelzésig leszállva állni kell a gép mellett.
A kerékpárt gyalogjárón tólni tilos.
Hídfőnél, forgalmas helyen, útkeresztezésnél előzni tilos!
Főútvonalra igen óvatosan szabad csak kikanyarodni és semmiképpen sem szabad ilyenkor a villamost zavarni.
Budapesten azután vaskos kötetnyi olyan külön rendelkezés van, amelyek természetesen a fejezet elején említett "Közlekedési Kódex"-ben nincsenek benn. Ezekből csak néhány szemelvényt.







A Lánchídon és az Alagútban még tólni sem szabad a kerékpárt.
Sok "egyirányú" utcánk van. Ezekben csak egyirányban szabad haladni. Jelük az út baloldalán, esetleg házfalon elhelyezett piros-fehér-piros tábla "Behajtani tilos" felirattal.
A hajtási irányt pirosszegélyes "Hajtási irány" felírású nyíl mutatja.
Vannak körforgalmú tereink is Budapesten. Ezeken csak a baloldalon körülhajtva a teret, szabad áthaladni. Jelük kék alapon körben csavarodó fehér nyíl kerek táblán.
A Nagykörút és a Rákóczi-út keresztezése ú. n. "Tiszta keresztezés", vagyis csak egyenesen szabad rajta áthaladni, befordulni tilos.
Budapesten a főkapitányi rendelet "főútvonalakat" jelölt ki, amelyeken többek között kerékpárral reggel 7-től este 9-ig közlekedni tilos, itt a kerékpár csak kézen vezethető, szorosan a gyalogjáró mellett. Ezeket az utakat a menetirányból nézve baloldalon élére állított piros négyzettel ellátott névtábla jelöli. Ezek az utak jelenleg: A Rudolf-rakpart, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országház között, az Andrássy-út, gróf Tisza István-utca, Rákóczi-út, Lipót-körút a Falk Miksa, illetve Hollán-utca és a Berlini-tér között, Teréz-körút a Podmaniczky- és a Király-utca között, Erzsébet- és József-körút Fő-utca a Jégverem-utca és a Pálffy-tér között.
Mindenütt, ahol a villamos az út két oldalán halad, a személyautók a villamos sínen haladhatnak és előzhetnek.
Teljesen tilos a járműközlekedés: Evetke-út, Melinda-út, a Zalai-útnak a Dániel- és a Kútvölgyi-út közötti része, a Lágymányosi-tónak a Budafoki-út felé eső oldalán egy névtelen útdarab, a budai Dunakorzó és az Érsek-utcában.
A Városligetben a mutatványos téren III. 15-től X. 15-ig vasár- és ünnepnapon d. u. 2-9-ig és a Dunakorzón még tólni sem szabad a kerékpárt.
A Lánchídon tilos a kerékpárral áthaladni reggel 7-től este 9-ig. Az Alagútban kerékpárral előzni mindig tilos, áthaladni pedig csak este 9 és reggel 7 között lehet.


A kerékpárokat külön eltiltotta a főkapitány a Műegyetem-rakparttól a Budafoki-út és a Bertalan-út között, a Délivasút indulási oldala előtt, a Pasaréti-útnak a Retek- és Hadapród-utca közé eső részéről, az egész IV. kerületből, a Dorottya-utcából, Mária Valéria-utcából, Hungária-körútról a Stefánia- és Kerepesi-út között. A Tisztviselő-telepnek az Orczy-út, Üllői-út, Hungária-körút és Simor-utca által határolt részéről. Pesterzsébeten a Kossuth Lajos-utcából, vasár- és ünnepnap d. e. 10 órától éjfélig.
16 éven aluliak nem kerékpározhatnak a pesti oldalnak gr. Haller-utca, Orczy-út, Orczy-tér, Fiumei-út, Rottenbiller-, Szinnyei Merse-utca, Ferdinánd-híd, Ferdinánd-tér által határolt belső területén.
Budán pedig Döbrentei-tér, Attila-körút, Szent János-tér, Krisztina-körút, Széll Kálmán-tér, Margit-körút által határolt belső területen.

A lassítást, megállást és fordulást jelezni kell. Lassítás jele a feltartott kéz. A megállást és jobbra fordulást a jobbra vízszintesen kinyujtott kar jelzi. A balra fordulást a vízszintesen az áll alá, a váll magasságában behajlított jobb alkar jelzi.
Balra fordulni kis ívben, tehát szorosan az út baloldalán kell.
Jobbra viszont nagy ívben kell fordulni, tehát nem szabad átvágni a fordulót.
A rendőr feltartott karja álljt, a vízszintesen kinyujtott szabad utat jelent.
A jelzőlámpa sárga fénye a keresztezés gyors kiürítését, a piros álljt és a zöld szabad utat jelent.
Légy mindig udvarias, különösen ha igazad van! 

(részlet Krisz Ferenc 1930-ban kiadott könyvéből: http://mek.oszk.hu/02900/02942/html/index.htm)

2010. augusztus 7., szombat

Alföld

ON: Fővárosiként irigykedve néztem a kötelező koppenhágai videókat, sosem a bringainfrákat irigyelve. Triviális, hogy a tömegek gondolkozásán sokkal inkább múlik egy város közlekedés általi élhetősége, mint sárga csíkokon vagy milliárdokból gründolt bringautakon. Ó, az a sok munkába igyekvő kabátos-pantallós férfi és kosztümös nő a bringákon. És persze úgy hittem, ehhez mi, az Óperencián innen, sosem növünk fel. De az elmúlt három napot az Alföldön, közelebbről Lajosmizsén töltöttem. És amit ott tapasztaltam, az messze felülmúlta az elképzeléseimet. Budapesten, a kiskörúti bringás-számláló napi 3-500-as értékeket mutat, és tippem szerint minimum ennyien bringáznak el ennek az alföldi kisvárosnak a főutcáján is, ami azért érdekes összevetés, mert mindössze tizenegyezren lakják. Áradozhatnék a minden kisbolt előtt meglevő kerékpártárolókról, a főúttal párhuzamosan futó bringaút "háborítatlanságáról", a minden útszélen békésen tekerő helyiekről. De ami igazán megragadta a szememet, az az autósokkal (autózókkal) ápolt viszony. Helyesebben fordítva, az autósok hozzáállása. A forgalom egésze, mint egy nagy, érző szervezet figyeli a másikat, a kereszteződésekhez nem fékcsikorgatva érkeztek az autók, hanem finoman, selymesen, érzőn, hogy a kerékpárosnak, gyalogosnak kétsége se legyen, megkapja az elsőbbséget. És fordítva.
Mindeközben persze számos mosolyogtató dolgot is láttam. A bringák java klasszikus és egyben elhanyagolt alföldi, kisebb része elképesztően lepattant teszkóbájk. "Jobb" bringát csak elvétve látni, ami persze nem is baj, ugyanis a helyiek lakatolásról alkotott véleménye pestiként nézve finoman korszerűtlen: a technológia a cukorspárga szintű spirálzárból vagy a "letámasztom jól" technikából áll jobbára. Egy-egy, kutyák kikötésére használt láncot lehet még látni, amit a vasboltban kapható háromszáz forintos lakattal rögzítenek, ez már elég erős ahhoz, hogy akár erősebb szélben se dőljön el a bicikli. És persze olyat, mint olajozott lánc vagy felfújt kerék, gyakorlatilag nem láttam... :)
Azért, hogy ne legyen ilyen szép a kép, találtam légyszart a festményen: a templom előtti hirdetőtábla szövege a legrosszabb hozzáállás, amit el tudok képzelni. Miközben a templom mellett elképesztően sok tároló (még ha a legrosszabb keréktördelő fajtából is) áll üresen.

OFF: jobbára prekoncepciók nélkül érkeztem Lajosmizsére, valljuk be, előre mégis lesajnáltam kissé a környéket. Megkövetem a mizseieket, azt hiszem, hogy a környék hosszú távon sikerre van ítélve. Nem tudom, hogy profizmusnak vagy szimplán tisztességes munkának nevezzem, amit ott találtam, de a panzió, ahol laktunk gyönyörű és barátságos volt, az étterem, ahova enni jártunk bőven hozta a várakozás fölötti szintet, a tanyacsárdán pedig nemcsak profi, de kedves fogadtatásban is részünk volt, amikor nyitva tartáson kívül érkezve is bebarangolhattuk az egész tanyát, állatokat nézve. Ami a legnagyobb meglepetés volt, az a csendes Árpád utcában eldugott Kiss családi cukrászat volt. Óvatosan használom a "legjobb" szót, de most kénytelen leszek. A hely kialakítása, a kiszolgálás kedvessége messze az eddig megismert jobb szénhidrát-lelőhelyek fölött volt. A fagylaltjuk pedig egyszerűen a legjobb, amit valaha ettem. Mindegyikről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, de a bodzásnál, hmmm visszarepül az ember hatéves korába, amikor a rekkenő augusztusi melegben lemászik a nagyi kertjében levő hatalmas diófáról és beszalad valami frissítőért a házba. Gyöngyöző pohárban kapja a jéghideg bodzaszörpöt, és miközben issza, a nagyi megsimogatja napsütötte haját. Na, kb ennyire jó az a fagyi. :)